Csecsemőgondozás

Sok bölcsődében tavasztól őszig - amíg csak az időjárás engedi - kint altatják a gyerekeket. Vannak szülők, akik először megrökönyödnek ezen, pedig való igaz, hogy a gyerekek pompásan tudnak aludni a szabad levegőn. Tudja ezt minden kismama, aki naponta tologatja a babakocsiban csecsemőjét. Ahogy cseperedik a baba, úgy a játszóterezés, a szabad levegőn való mozgás válik a napi program részévé. Miért jó ez a babának, és miért a mamának?

A szabad levegőn való rendszeres mozgás jótékony hatású, nem csak a baba, hanem a mama számára is.

A séta a legegyszerűbb, de legnagyszerűbb fizikai aktivitás: bárki végezheti, biztonságos és hatásos, karbantartja a testet, ugyanakkor kimutatták, hogy az agyra is jótékony hatása van.

• segít megelőzni a stroke, a cukorbetegség, a csontritkulás kialakulását,
• csökkenti a magas vérnyomást, sőt a depresszió tüneteit is
• növeli az állóképességet,
• formálja az alakot.

Naponta egyszer-kétszer 1-2 óra a friss levegőn - gyermekorvosok ennyi levegőztetést ajánlanak a legkisebbek számára. Milyen kedvező hatásai vannak ennek?

• edződik a baba szervezete: hozzászokik például a hőmérsékletváltozásokhoz, erősödik az immunrendszere
• a napfény hatására D-vitamin képződik a szervezetben, amely nélkülözhetetlen a baba fejlődéséhez (a csontképződéshez)
• jobb lesz a gyerek étvágya, és jobban kifárad, könnyebben elalszik
• a mozgás lételemük a kicsiknek, ezért előnyös, ha kedvükre kiszaladgálhatják magukat
• észrevétlenül tanulnak is, hiszen nagyon sok inger éri őket, rengeteg érdekességgel találkoznak (különösen a kisdedek, akik a játszótéren gyerektársaságba kerülnek, illetve séta esetén a megismerkednek a természet kincseivel...)

Az újszülött babát még fokozatosan kell hozzászoktatni a levegőztetéshez: az első napokban még ne vigyük ki, csak nyissuk ki az ablakot a szobában 5-10 percre - vigyázzunk azonban, hogy a baba ne legyen huzatban! Nyári babákat 1 hetes koruktól, a téli picurokat 2-3 hetes koruktól vihetjük ki a szabadba, első alkalommal kb. 10 perc-negyed óra elegendő, majd az időtartamot fokozatosan növelhetjük.

Ha a kisbabát már hozzászoktattuk a szabad levegőhöz, akkor a mindennapjaink részévé válhat a rendszeres levegőztetés: útnak indulhatunk babakocsival vagy hordozókendővel >>> de persze, ha olyan szerencsések vagyunk, hogy van kertünk, vagy legalább egy erre alkalmas teraszunk, akkor az is levegőztetésnek számít, ha a babát a friss levegőn altatjuk (de ezt mellőzzük, ha már mínuszok vannak.)

Természetesen nem mindegy, hogy milyen az időjárás. Nem kisbabának való a nyirkos idő, az erős szél, vagy ha túl szmogos a levegő (nagyvárosokban sajnos sokszor vannak erős légszennyezettségű periódusok, amikor a határérték közelében vannak a mutatók) és az extrém hideg.

Télen kenjük be a baba arcbőrét valamilyen zsíros krémmel még mielőtt nekiindulunk (ez lehet a saját készítésű babakrém, vagy shea vaj, bár sokan popsikenőcsöt használnak e célra, persze a szagtalan fajtát.) Mínusz 5 fok alatt nem tanácsos kivinni a kisbabát. Fontos a megfelelő öltözék, de inkább rétegesen öltöztessük a babát, és legyen nálunk még egy pulóver, vagy még egy takaró, mint hogy túlöltöztessük. Arra is gondolni kell, hogy ha útközben bemegyünk valahova, lehet, hogy le kell venni a felsőruházatot, így nem árt, ha az viszonylag könnyen fel-le húzható. Sapka télen a hideg miatt, nyáron az erős napfény elleni védekezés miatt szükséges, és ne feledjük nyáron a napernyőt sem.

Sokan érzik úgy, hogy kisgyerekkel nekiindulni nem egyszerű dolog, hisz szinte egy egész bőröndnyi dolog nélkülözhetetlen ilyenkor (korábban már írtunk arról, hogy mi kerül a pelenkázótáskába >>>) Az alapfelszereltség:

• ital a mamának, esetleg zenehallgatáshoz valamilyen eszköz, vagy egy magazin/könyv
• textilpelenka (arra az esetre, ha bukik a baba, vagy pedig árnyékolónak, napsütés ellen stb.)
• pelenkacseréhez szükséges dolgok, váltóruha a babának
• egy plussz takaró, és/vagy pulóver a kicsinek (érdemes egy kisebb takarót a babakocsi aljában tartani, amolyan jolly joker-nek, hiszen sok esetben jól jöhet: még nyáron is szükség lehet rá, ha ránk esteledik, és hűvösebb az idő, vagy ha netán baleset történik a baba ruhájával, és véletlenül nincs nálunk váltóruha, stb.)
• nyáron naptej, télen arckrém a babának a hideg ellen
• jól jöhet egy vállra akasztható bevásároló táska, hisz előfordulhat, hogy az élelmiszer boltban „túlvásároljuk" magunkat, és nem fér be minden a babakocsi kosarába
• ha tudjuk, hogy a kicsi sokszor megunja a babakocsit, és vigasztalanul ordítani kezd benne, akkor nem árt magunkkal vinnünk a babahordozónkat sem (ha van)
• nagyobb gyereknek tízórai vagy uzsonna falatok, víz

A játszótérre már akkor is vihetjük a babát, amikor még nem jár, csak mászik, hiszen a hinta és a homokozó is olyan 8 hónapos kortól aktuális: onnantól kezdve, hogy a gyermek önállóan ül, és már nem vesz mindent a szájába. (Persze lehet, hogy azért a homokot meg fogja kóstolni.) A bébicsúszda is jó móka lehet, és hagyjuk, hadd ismerkedjen a mászókával is a kicsi (belekapaszkodik és feláll mellette.) Sokat ügyesednek az apróságok, miközben azt gyakorolják, hogyan kell ki- és bemászni a homokozóba, és természetesen egymást is figyelik, tehát a játszóterezés már ebben az életkorban sok mindent tanít a gyerekeknek.

A totyogókkal is hordozókendővel vagy babakocsival érdemes elindulni, de őket már ki kell venni útközben, hogy gyakorolhassák új tudományukat, a járást. Vihetünk magunkkal játék babakocsit, vagy taligát, ezeket imádják maguk előtt tolni. A kismotor ideje akkor jön el, amikor már ügyesen jár a kicsi. A csetlő-botló apróságoknak minden felkelti a figyelmét, minden kavicsot, falevelet, botot meg kell nézegetni és fogdosni, így egy lassú tempójú séta egy parkban tökéletes levegőztetés lehet akkor is, ha nem jutunk messzire.

Ahogy szó volt róla, mínusz 5 fok alatt nem tanácsos kimenni a pici babákkal, és az őszi-téli időszakban a kisdedeket is okosan kell öltöztetni. Fontos, hogy a cipő meleg és vízhatlan legyen, a nadrág megfelelő vastagságú, alatta harisnyával is, hogy nehogy felfázzon, ha leül a homokozóban. Extrém hidegben, nyirkos időben, makacs eső, köd, vagy vihar esetén le kell mondani a kinti programról, azonban egy kis szemerkélő eső még nem lehet akadály, hiszen a gumicsizma és a vízhatlan nadrág amúgy is alapfelszereltség kell, hogy legyen a kisgyermek számára. (Jóval többször kell ráadnunk, mint gondolnánk. Például eső utáni napokon, amikor a pocsolyák - a gyerekek kedvencei - még nem száradtak fel, vagy hűvös őszi délelőttökön, amikor a játszótéren még minden nedves a hajnali harmattól stb.)

A tavaszi-nyári időszakban a napvédelmet kell komolyan venni: napkrémre, árnyékoló sapkára már áprilistól szükség lehet. Kánikulában a levegőztetést a reggeli órákra (9-10 körül) és a késő délutáni (6-7 körül) kell ütemezni. Déltájban, amikor a legnagyobb meleg van, nem célszerű nekiindulni. A játszótéren húzódjunk árnyékba, a babakocsin legyen napernyő.

A kisdedkorba érő gyermek mellett a szabadtéri programok már nem csak a levegőztetésről szólnak, hanem a közösségről is: nem csak a baba, hanem az anyuka számára is. A játszótéren mód nyílik rá, hogy megtanítsuk a kicsiknek a társas érintkezés alapjait, ha pedig nyitottak vagyunk mások társaságára, akkor a csemeték feje fölött új ismeretségeket is köthetünk. Habár a „játszótéri anyukák" fogalma egy külön cikket is megérne: míg valakinek áldás, hogy végre kismama társak közé kerül, és megvitathatja velük a gyermekneveléssel kapcsolatos kérdéseket, vannak, akik kifejezetten nem vágynak ilyen beszélgetésekre, és inkább igyekeznek olyan időpontban menni a játszóra, amikor kevesen, vagy alig vannak. Hiába, nem vagyunk egyformák. Ami viszont biztos: a napot nem érdemes a négy fal között tölteni, amikor csak engedi az időjárás, mozduljunk ki!