Tuti tippek

Mit kell tudni a gyermekápolási táppénzről?

Részletek

Készült: 2011. október 04. kedd, 20:42

Ha te is úgy tervezted, hogy ősszel visszamész dolgozni, szemed fénye pedig bölcsibe, vagy oviba kerül, de egyszer csak azon kapod magad, hogy borult a terv, újra otthon vagytok, és a porszívós orrszívóval kergeted a gyereket, akkor itt az ideje, hogy megtudj mindent a GYÁP-ról!

Mi is ez a titokzatos mozaikszó: GYÁP?

Nos, a gyermekápolási táppénzről van szó, és mivel a „beszoktatós" apróságok szülei szinte gyakrabban találkoznak a gyermekorvossal, mint a főnökükkel, nem árt, ha felkészülsz előre a GYÁP rejtelmeiből: mikor jár, kinek jár, mennyi jár?

Kinek jár?

A jogosultság megegyezik a táppénzre való jogosultsággal, tehát annak jár, akinek:

• biztosítási jogviszonya van
• és beteg gyermekének ápolása miatt keresőképtelenné válik

Mit jelent a passzív táppénz?

Fontos tudni, hogy 2011. július 1. óta megszűnt az úgynevezett passzív táppénz, tehát a lehetőség arra, hogy a munkaviszony megszűnését követő 3 napon belül még további 30 napig keresőképtelen állományba lehessen venni a volt munkavállalókat! Táppénzre tehát csak az jogosult, aki a biztosításának fennállása alatt válik keresőképtelenné.

Ki számít keresőképtelennek?

A keresőképtelenséget a gyermek betegségére tekintettel a gyermekorvos igazolja. Keresőképtelen:

• az anya, aki kórházi ápolás alatt álló, egy évesnél fiatalabb gyermekét szoptatja, illetve
• a szülõ, aki 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja.

Kinek nem jár táppénz?

Aki nem dolgozik, hanem otthon van a babával, és a részére gyedet, gyest, vagy gyet-et folyósítanak, annak nem jár táppénz, mivel egy gyermekre csak egy jogcímen lehet egészségbiztosítási ellátást igénybe venni.

Ha viszont a gyes mellett visszamegy a szülő dolgozni, akkor már jár a gyáp (a biztosítási jogviszonyra tekintettel!)

A táppénz mértéke

A 2010. december 31-ig hatályos törvény szerint még nagyon kedvezőtlen volt a gyes mellett végzett munkán alapuló táppénzjogosultság: csak annyi napra lehetett igénybe venni, ahány nap munkaviszonya volt már az anyukának a gyes mellett, és a táppénz számításakor a minimálbért vették alapul (egészen addig, míg az anyuka le nem dolgozott 180 munkanapot, utána már a gyes melletti munkajövedelmet vették alapul.)

A 2011. január elsejétől hatályos szabályozás már kedvezőbb a dolgozó szülőkre nézve, legalábbis akkor, ha az anya az eredeti munkahelyére megy vissza dolgozni:
Ekkor ugyanis keresőképtelenség esetén a táppénz számítása (a korábbi gyakorlattal ellentétben) az általános táppénzszabályok szerint történik. Tehát, ha a munkavállalónak azért nincs 180 bérezett napja az irányadó időszakban, mert tgyás-ban, gyed- ben részesültek, akkor a gyáp-ot nem a minimálbér, hanem az utolsó ellátás (a tgyás vagy a gyed) alapját képező összeg figyelembevételével állapítják meg.

Ha viszont az anyuka a gyes folyósítása mellett új munkáltatónál vállal munkát határozott idejű szerződéssel, a fizetés nélküli szabadságot az eredeti munkáltatónál fenntartva, akkor a táppénzjogosultság ideje annyi lesz, ahány napot az anyuka ledolgozott a határozott idejű szerződéssel. A táppénzszámítás alapja pedig csak a minimálbér lehet mindaddig, amíg a ledolgozott napok száma el nem éri a 180-at. (Ezt követően a határozott idejű szerződésben foglalt munkabér.)

Fentieket fontos tudni a munkahelyre való visszatéréskor! Érdemes előre gondolkodni, hogyan éri meg jobban: ha anya vagy ha apa megy táppénzre a beteg gyermekkel? Különösen akkor érdemes okosan mérlegelni, ha valaki újabb kisbabát tervez, hiszen nem mindegy, hogy milyen jövedelem lesz a kistestvér után járó tgyás, gyed alapja.

Mennyi időre jár a GYÁP?

• egy évesnél fiatalabb gyermek szoptatása, ápolása címén korlátlan időtartamban az anyának,
  
• 1-3 éves gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 84 naptári nap bármelyik szülőnek,
• 3-6 éves gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 42 naptári nap bármelyik szülőnek; egyedülálló szülőnek 84 nap,
• 6-12 éves gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 14 naptári nap bármelyik szülőnek; egyedülálló szülőnek pedig 28 nap.

A gyermekápolási táppénz szempontjából egyedülállónak kell tekinteni, azt a személyt:

• aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van.
• akinek a férje sorkatonai szolgálatot teljesít,
• azokat a házastársakat, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra egyébként jogosultak,
• akinek a házastársa munkaképtelen és az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleménye szerint I., vagy II. csoportos rokkant,
• akinek a házastársa előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti.
• Az egyedülállóság szempontjából pedig különélőnek kell tekinteni azt is, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, de a házasság felbontása iránt bírói eljárás van folyamatban.

Fontos, hogy gyermekápolási táppénzes napok nem a naptári évre vonatkozóan járnak, hanem a gyermek életkorához igazodóan: a gyermek egyik születésnapjától a következő születésnapig terjedő időtartamra.

A GYÁP igénylése

A gyermekorvostól kapott keresőképtelenségi igazolást a munkahelyednek kell benyújtani, ők továbbküldik az illetékes szerv felé, és utólag a fizetési napon kifizetik gyáp összegét. Egyéni vállalkozók maguk kell, hogy intézzék mindezt az illetékes OEP-nél. (A nyomtatványokat az OEP honlapján lehet megtalálni.)