Babakonyha
Eszi - nem eszi?
- Részletek
- Készült: 2011. máj. 29. vasárnap, 12:50
- Írta: Szórád Ildikó
Mutassunk példát!
A legfontosabb a helyes táplálkozási szokások kialakítása, amit már a hozzátáplálás idején elkezdünk azzal, hogy mindig a baba korának megfelelő ételeket kínálunk. A növekvő gyermek kíváncsian lesi, mi van a nagyok tányérján, azt szeretné enni, amit a többiek, így ha a család odafigyel az egészséges táplálkozásra, a kicsi számára is az lesz a természetes.
Ne csak az ételekre figyeljünk oda, hanem az étkezésre is, egyen együtt a család minél gyakrabban, nyugodt körülmények között, terített asztalnál, nem pedig a tévé előtt!
Vizsgáljuk meg a gyermek étrendjét!
A fentiekből következően az étvágytalanság oka a rossz táplálkozási szokásokban (is) keresendő.
- A túl sok édesség kerülendő. Ne engedjük gyermekünket édességet nassolni étkezések között, főleg ha például nem volt hajlandó reggelizni, mert így valószínűleg ebédelni sem fog rendesen.
- Szintén ne adjunk cukrozott üdítőitalokat, gyümölcsitalokat, mert ezek is elveszik az étvágyat, ráadásul a fogaknak sem tesznek jót.
- Az étkezések közel azonos időben történjenek minden nap, így a szervezet beáll a rendre egy idő után, és étkezési időben a gyermek éhes lesz.
- A kicsinek a neki megfelelő mennyiségű ételt kínáljuk, ne várjuk, hogy megegyen egy felnőttnek való adagot. Rosszevők esetében különösen fontos, hogy inkább kevesebbet tálaljunk, és kérhet még, ha ő úgy dönt.
- A túl sok lehetőség zavaró a kicsik számára, ezért korlátozzuk a választást. Ne azt kérdezzük meg tehát, hogy „Mit kérsz vacsorára?", hanem azt, hogy ez vagy az van vacsorára, melyiket választod?
Vonjuk be a gyereket is!
Tegyük a bevásárlást és az ételkészítést közös programmá. A gyerekek szívesen vesznek részt a felnőttek tevékenységeiben, így ha bevonjuk őket a konyhai munkába, két legyet üthetünk egy csapásra: elfoglaltságot biztosítunk a gyereknek, és még ebédet is tudunk főzni. Beszéljük meg a kicsivel, hogy mit fogunk főzni, és ahhoz mit kell vásárolni. A közösen készített ételből biztosan szívesen eszik majd a gyerkőc, ugyanakkor nem azt fogja megtanulni, hogy a főzés egy robot, hanem azt, hogy az ételkészítés érdekes dolog.
Dekoráljuk mókássá!
A kicsinek játék az élet. Miért ne lehetne az az étel is? Készítsünk mosolygós szendvicset, főtt tojás-hajót, színes gyümölcstálat. Persze nincs időnk naponta zöldségszobrokat faragni, csak azért, hogy egyen pár karika zöldséget csemeténk, de a tálalás a „marketing" része, fordítsunk rá gondot!
Fedezzük fel együtt, hogyan készül!
Hasznos, ha a kisgyermek megismeri, hogy a tányérjában levő étel honnan is került oda. Ha van lehetőségünk, kertészkedjünk a kicsivel, például lehet saját veteményese vidéken a nagyinál, de akár a balkonon is nevelhetünk paradicsomot. A saját termesztésű zöldség, gyümölcs elfogyasztása olyan izgalmas, hogy biztosan nem fogják kihagyni még a rosszevők sem!
Ne erőltessük mindenáron
Fogadjuk el, hogy a gyereknek saját ízlése van, ami nem biztos, hogy egyezik a miénkkel. Ha valamit nem szeret, ne erőltessük, inkább kínáljunk mást az adott élelmiszercsoportból.
Fontos, hogy az étkezőasztal ne váljon csatatérré. Ha a kicsi azt látja, hogy az étkezésével ki tudja hozni szüleit a béketűrésből, könnyen lehet, hogy használni is fogja ezt a fegyvert. Ezért legyünk türelmesek, ne bosszankodjunk folyton az evés miatt. A kisded fejlődésének része, hogy próbálgatja határait, gondoljunk erre olyankor is, amikor már megint nem eszi meg a..... Ki fogja nőni az ellenkezést, és valószínűleg jobb evővé válik majd. Addig is mi együnk változatosan, sokszínűen, hátha megjön a kedve neki is az evéshez. Sokszor a közösségbe (bölcsibe, oviba) kerülés javít a helyzeten, és nem hiszünk a szemünknek, hogy gyerkőcünk, aki otthon csak válogat és nyafog, ha evésről van szó, a bölcsődében repetázik a tökfőzelékből (lehet, hogy ott kevesebb figyelmet kap, hogy eszi vagy nem?!).
Végül ne feledjük, hogy az étel nem lehet jutalmazás, vagy büntetés eszköze.
Csecsemőtáplálás, kisgyermek etetése - tudj meg róla MINDENT itt >>>
Tippek egyes élelmiszerek elfogadtatására
ZÖLDSÉGEK
Ha valamelyik főzeléket nem szereti gyermekünk, fogadjuk el, ne erőltessük. Amennyiben általában nem hajlandó megenni a főzelékeket, trükkökhöz kell folyamodnunk:
- Próbáljuk ki a rakott zöldségeket, mártásokat, zöldséges leveseket.
- Rejtsük el a zöldségeket pépesítéssel: a szószokat használhatjuk a gyerekek által kedvelt ételekhez: pizzafeltétként vagy tésztához keverve, de készíthetünk szendvicskrémet is.
- Keverjük a zöldséget más alapanyagokhoz: készítsünk tavaszi rizsköretet, tegyük a burgonyapürébe, a húsokból készülhet zöldséges ragu, vagy darálthússal keverve a zöldséget sütőben sült vagdalt.
GYÜMÖLCSÖK
Legyünk leleményesek, ha nem fogadja szívesen csemeténk a gyümölcsöt, és...
- Reszeljük le és készítsünk belőle krémtúrót, gyümölcsjoghurtot.
- Csempésszük bele a pudingba, palacsintatöltelékbe, tejes ételekbe (tejberizs, -dara, rizsfelfújt) süteményekbe (például piskótába, muffinba).
- Pépesítsük és készítsünk turmixot, vagy préseljük ki a levét.
- Próbáljuk ki a gyümölcslevest, a gyümölcsszószokat, például húsételek mellé, vagy a házi kompótot, készítsünk gyümölcssalátát.
TEJ
Előfordul, hogy a kisgyermekek nem szeretik a tejet önmagában. Jobb lenne ugyan, ha így is elfogadnák, azonban sok más lehetőségünk van arra, hogy szerepeljen az étrendben tej, vagy tejtermék:
- Kínáljunk különféle tejes italokat: kakaót, pótkávéval készült tejeskávét, karamellás tejet, gyümölcsös-tejes turmixokat.
- Készítsünk tejes ételeket: pudingot, tejberizst, -darát, palacsintát, rizsfelfújtat, gubát (túrós, majd 2 éves kortól mákos, diós, változatban) - ezeket garantáltan nem utasítja vissza egy kis apróság sem.
- A gyermekek által kedvelt tésztaételek jó lehetőséget biztosítanak a tejtermékek étrendbe állításához: a sajtos spagetti, a túrós metélt, az olaszos tésztaételek mind megfelelnek a célnak (utóbbiak ráadásul a zöldséget, vagy a húst nem kedvelő kicsik anyukái számára is mentőötletként jöhetnek szóba).
- A túró és a sajt számtalan variációban készíthető el szendvicskrémként, melyeket adhatunk reggelire, vacsorára, vagy akár kisétkezésekre is.
- A különféle, gyorsan elkészíthető tejdesszertek a kisétkezések szereplői lehetnek: adhatunk házilag készült gyümölcsös joghurtot, kefirt, túrókrémet, pudingot.
- Próbáljuk meg a népszerű reggeliző-pelyhekkel „eladni" a tejet. De ne essünk csapdába, ne vásároljuk meg a cukrozott, ízesített gabonapelyheket, hanem vegyünk natúr termékeket és kínáljuk friss gyümölccsel.
Babareceptek, (hozzá)táplálási tippek itt >>>
Szórád Ildikó, dietetikus






A helyzet(ed) valóban nem könnyű, és így messziről nehéz okosat mondani. Soraidból úgy tűnik, hogy Te vagy otthon a kicsikkel, a többiek pedig mennek a dolgukra. Így talán ki lehet próbálni, hogy hármasban leültök enni, és kialakítasz egy rendszert. Ha a többiek csak estefelé érkeznek, akkor uzsonnáig nincs is probléma... A vacsorát is próbálhatod közössé tenni, például úgy, hogy elhatározod mikor van vacsi, a későbbiekben pedig ehhez rugalmasan, de ragaszkodsz, és gyerekekkel leülsz enni, terített asztalhoz, ahogy azt kell(ene). Ki tudja, talán a többiek közül is kedvet kap valaki, és le tudod ültetni (esetleg valami ilyesmivel, hogy: \"Készítettem egy kis ...... -t, ki kér?).
A nagyfiúval próbáld ki, hogy nem érezteted vele túlságosan, hogy aggaszt az étkezése. Ne hagyd válogatni olyan módon, hogy mindent előszedsz neki a hűtőből, hátha hajlandó egy falatkát enni valamiből. Ha rendszeresen leülsz velük enni (és az étkezések között nem esznik mellé), akkor megjön majd az étvágya. A kenyér miatt egyelőre ne aggódj, a kicsiknek vannak ilyen hóbortjaik. Addig is amíg elmúlik, kínálj neki más komplex szénhidrátforrást, pl. tésztaételt, müzlit, tejbegrízt, teljesértékű liszttel készült sütit.
A legfontosabb viszont az lenne, hogy próbáld megnyerni az ügynek a család többi tagját. Ha Rád nem hallgatnak, keress valakit, akire igen. Talán ha pl. a gyerekorvos, vagy a védőnő javasolná az étkezési reformot, annak érdekében, hogy a mondjuk a nagyfiú jobban egyen, nem változtatnának valamin??
Remélem tudtam valamit segíteni, és azt is, hogy sikerül javítanod a helyzeten!
Üdvözlettel,
Ildikó
Nagyon örültem, mikor rátaláltam az oldaladra, nem győzök ugrálni a jobbnál jobb témák és ötletek között.
Nálunk egy hatalmas gond van: anyóséknál lakunk és nekik nulla az étkezési kultúrájuk. Ezt úgy kell érteni, hogy a főtt étel ott figyel a gázon, amíg mindenki haza nem esik és szed magának belőle. Magyarul úgy esznek, mint az ökrök a vályúnál, kinek, mikor szottyan kedve. A gyerekeim apja ebben tökéletesen követi is őket, tehát ő sem segítség nekem a gyerekek szokásainak kialakításában. Ebből meg is van a gond, mert a nagyobbik fiam, aki 2 éves múlt, nagyon rossz evő. Néha csodálkozom, hogy egyáltalán nem hal éhen. A legújabb, hogy 3 napja nem hajlandó kenyeret enni, sem más szénhidrátot. A kicsi, aki 9 hónapos és alig másfél hónapja kap pépeket az anyatej mellé, eleinte imádott minden újat, követelte, hogy abból kapjon, amit a tányéromon lát. Mostanra viszont már ő is alig hajlandó enni. :(
Tisztában vagyok vele, hogy a bennem levő feszültség az áldatlan állapot miatt a kicsiknek árt, de sajnos a semmiből nem tudom őket felnevelni :-((( Van bármilyen ötleted, javaslatod???
Igen, lehet, hogy az óvoda segít majd, vagy akár hamarabb is lehet próbálkozni, pl. ismerős gyerekes családnál vendégségben, ahol a többi gyerek \"rendesen\" eszik. Sokszor segít egy kis környezetváltozás (pl. nyaralás, vagy egy kirándulás), illetve ha nem foglalkozunk túl sokat azzal, hogy eszik-e. Ha a kiflit, kenyeret meg tudja rágni, valószínűleg mást is. Ha más téren nincs probléma, akkor én még adnék neki időt, biztosan ki fogja nőni. Addig is legyen továbbra is türelmes és ne erőltesse.
Ha a friss zöldséget nem eszi, kínálja gyümölccsel, illetve főzelékkel, akár püré formában. A húskészítmények helyett kaphat tejterméket, vagy házi húspástétomot is, hátha krémes formában elfogadja.
Remélem hamar túljutnak ezen az időszakon, addig is kitartás kívánok!
Ildikó
A kislányom lassan két éves, és a problémám az étkezéssel az, hogy nem hajlandó megkóstolni semmilyen friss zöldséget, szalámit-felvágottat-sonkát-húsfélét. Csak üres kiflit, kenyeret eszi meg. Továbbá, hogy a villával összetört ételt is rögtön elutasítja (öklendezik tőle) sírás a vége és hiába próbálok kitartó lenni az nem megoldás, hogy nem eszik semmit. Ha lepürésítem akkor jobbára mindent megeszik. Az összes foga kint van, így a rágás nála nem probléma. Kisebb korában is az öklendezés sűrűn jelentkezett, ha egy picit darabosabb étellel próbálkoztunk.
Jelenleg MINDENnel próbálkozom, mindent megkóstoltatnék vele, együtt eszünk vele, egyelőre próbálok türelmes lenni, de azért aggódom. Talán nekünk is majd az ovi segít? Vagy szakemberhez kell fordulnunk? Amennyiben van valamilyen ötlete szívesen venném. Előre is köszönöm, üdv.: Eszter